 |
| gróf Nádasdy és Csiszár Lászlóné |
Hétfőn este zsúfolásig megtelt az alsóörsi Eötvös Károly
Művelődési Ház színházterme. Eljöttek barátok, tisztelők, érdeklődők, hogy
élőben hallgathassák meg a több, mint ötven éve Franciaországban élő, de mindig
magyarként érző, gondolkodó és megszólaló „bölcs humorú Asszony”, gróf Nádasdy
Borbála életbeszámolóját.
Bölcs humorú Asszonynak a beszélgetés végén Mátyás István
közgazdász, bankfiók vezető nevezte a grófnőt, aki élete bizonyságtételével
megmutatta azt, amit Bayer Zsolt csak így ír Borbála asszonyról: a XX. század
embere, mint közülünk bárki. Küzdelmével, veszteségeivel és élni akarásával.
A hosszú regényes életutat Csiszár Lászlóné (Edit) segített
feleleveníteni a beszélgetésben azzal, hogy a grófnő eddig négy megjelent
könyvéből tett fel az életútra a magyarságra, az érzésekre, benyomásokra utaló
kérdéseket, amelyeket Nádasdy Borbála kedves derűvel és a lehető legnagyobb
átéléssel válaszolt meg. A négy önéletrajzi írás címei egy gyermekori
legendához kapacsolódnak, amikor Borbála asszony még kislányként belekóstolt
édesapja borába, akkor az édesapa rászólt, hogy nem szabad. Mire a gyermek:
zagolni azért zabad, ugye? ( A négy mű sorrendben: Zagolni zabad? A szabadság
zaga, Maradni zabad és Ízes élet)
A hétfő esti beszélgetésből egy olyan regényes életút
bontakozott ki, amely magában hordozza magyar népünk és sorsunk XX. századi
történéseit, fájdalmait és viharait. Szóba kerültek a gyermekkori nádasdladányi
történetek, majd a menekülés évei kapcsán Alsópere, Balatonalmádi, Budapest,
Bécs Berlin és Franciaország.
A hitében, magyarságában mindvégig megmaradt grófnő
élménybeszámolója után méltán zúgott a vastaps az alsóörsi Művelődési Házban
Rásky Miklós
A hosszú regényes életutat Csiszár Lászlóné (Edit) segített
feleleveníteni a beszélgetésben azzal, hogy a grófnő eddig négy megjelent
könyvéből tett fel az életútra a magyarságra, az érzésekre, benyomásokra utaló
kérdéseket, amelyeket Nádasdy Borbála kedves derűvel és a lehető legnagyobb
átéléssel válaszolt meg. A négy önéletrajzi írás címei egy gyermekori
legendához kapacsolódnak, amikor Borbála asszony még kislányként belekóstolt
édesapja borába, akkor az édesapa rászólt, hogy nem szabad. Mire a gyermek:
zagolni azért zabad, ugye? ( A négy mű sorrendben: Zagolni zabad? A szabadság
zaga, Maradni zabad és Ízes élet)
A hétfő esti beszélgetésből egy olyan regényes életút
bontakozott ki, amely magában hordozza magyar népünk és sorsunk XX. századi
történéseit, fájdalmait és viharait. Szóba kerültek a gyermekkori nádasdladányi
történetek, majd a menekülés évei kapcsán Alsópere, Balatonalmádi, Budapest,
Bécs Berlin és Franciaország.
